2008. április 23., szerda

Született még 1 félreértés

Nem volt végzetes, de nehéz feldolgozni a következményeit..
Így van ez, ha az ember nem figyel arra, hogy mit mond ki csak úgy spontán.
Imádom a spontaneitást, nem tervezem meg előre a mondataimat, nem foglalkozok vele, hogy milyen károkat okozhatnak másokban.Ő azt mondja, gondoljam át mielőtt jár a szám, és megemlíti, hogy ezt nem fogja sokáig bírni. Én pedig már a mondat kimondása közben rádöbbenek, hogy a hangsúly, talán nem a legmegfelelőbb kontextusban hagyta el arcomat.
Lett sértődés rendesen és nem mondom, hogy nem én voltam az oka,.Viszont állítom, hogy tudat alatt akartam így.
Biztos veled is volt már olyan/olvasó/, hogy a rejtett stresszt, ami benned bujkál és emészt, megpróbálod odabent tartani....aztán szó-szót követ és pont arra zúdul rá a tömény savas áradat, akit a legjobban szeretsz a világon.
Nem én vagyok az első és az utolsó sem, aki ezt tette valakivel, most mégis gyötör a lelkiismeret,.
Szerencsére aki igazán szeret, az könnyebben megbocsájt..

1 megjegyzés:

búgócsiga írta...

"Viszont állítom, hogy tudat alatt akartam így"

????