2008. március 13., csütörtök

parfűm.

Jól megnéztem. Amint elhaladt mellettem, megcsapott a belőle áradó parfűm illata. Különös illatszert használt; első pillanatban csodálatos finomnak találtam, valami soha meg nem ütött szagbillentyűt mozgatott meg az orromban - azután lassan múlott el a hatása, míg végre csak sejteni lehetett, akárcsak a halk, mindjobban távolodó vonószenekar hangját.



Szeretlek

Nincsenek megjegyzések: