4 hónapja ma láttam meg először..
A Leheltéren állt árván, kis kék spijában, kord kabátkában, rövidnadrágban és csizmában volt...
Novemberben ez nem volt túl jellemző, hamar kiszúrtam.
Aztán beültünk 1 helyre, söröztünk, ő palacsintát evett.
Jól elbeszélgettünk, sokat nevettünk.
Aztán kikísértem a vonathoz, ami elvitte őt tőlem...mint annyiszor kapcsolatunk rövid történelmében.
Az volt az az este, amikor megláttam benne azt, amit már régen kerestem.
A kedvességet, jószívűséget, a barátságot, az egyedi stílust, inteligenciát és a Nőt egy személyben.
Azt hiszem az internetet azért találták ki, hogy mi egymásra találjunk.
Sikerült és most boldogok vagyunk.
Csak mi ketten a nagy világban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése